TISZAALPÁR
NAGYKÖZSÉG
TOP_PLUSZ-1.1.1-21-BK1-2022-00011
Nevezetességeink
Várdomb
A várdomb és környéke első lakói a korai neolitikumban (újkőkor) telepedtek meg. A kezdetben lapos löszfennsíkon telepük néhány elszórt házból, s körülöttük gödrökből állhatott. Az ezt követő két évezredből emberi településre utaló régészeti lelet nem került elő.
Az első állandó települést egy Észak-Dunántúl felől kelet felé terjeszkedő nép alakította ki. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától, s mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól. A várra 4,5-5 m magas sáncot emeltek, erre egy fa erődítményt építettek, melyet a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztított.
Katonai védelmi jelentőségét már a tatárjáráskor elvesztette. A török hódoltság idején még lakóhelyként használták, majd teljesen eltűntek a központi területen sejthető épületek.
Jelenleg az eredeti dombnak mintegy fele, 0,22 ha látható.
Jótanács Anyja római katolikus templom
A közel 250 éves templomunk nemcsak településünknek, de ennek a régiónak is legjelentősebb műemléke. 1755-ben épült Althann Mihály Károly váci püspök kezdeményezésével és támogatásával. A barokk stílusban épült templom különlegessége, hogy l755. November 19-én, Szűz Máriának mint a JÓTANÁCS ANYJÁNAK tiszteletére szentelték fel.
A főoltár építménye és szobrai igen értékesek, Szűz Mária családját ábrázolja. Balról jobbra haladva Mária szüleit: Joachimot és Szent Annát (Jézus nagyszüleit), majd Zakariást (papi ruhában, füstölővel) és Erzsébetet (Keresztelő Szent János szüleit) jeleníti meg.
A mellékoltár Szent András tiszteletét jelzi, a történeti hagyományok szerint ugyanis az ő tiszteletére épült Alpáron az eredeti kis templom a XIII. század táján. Templomunk ünnepei: A NAGYBÚCSÚT május első vasárnapján, a KISBÚCSÚT pedig november 30-án tartjuk minden évben.
Zárdatemplom
Berecz Erzsébet Skolasztika nővér alapította a jelenleg is működő Szent Benedek Leányai Társaságot Tiszaújfalun, 1927-ben. Az alapításhoz Steer Ferenc tiszaugi földbirtokos adományozott egy ispánlakást és hozzá két hold gyümölcsöst. A ?tanyai bazilika? 1937 és 1943 között Dr. Kühár Flóris bencés paptanár áldozatos szervezésével, Körmendy Nándor építészmérnök tervei alapján modern stílusban épült. A templom felszentelését ? Jézus Szíve tiszteletére ? 1943. június 4-én Hanauer István váci megyéspüspök végezte.
A szentélyben egy monumentális freskó jeleníti meg a tanító Krisztust és az egyháztörténelem nagy magyar- és bencés szentjeit. A freskó készítői Aba Novák Vilmos tanítványai: Hajnal János, Kovács Zoltán és Azbey Imre festőművészek voltak. A szentélyt megvilágító színes üvegablakokat Berki Irma tervezte a Szentháromság dicsőségére.. A templom jobb oldalán helyezkedik el a nővérek kolostora. Dr. Várszegi Asztrik főapát támogatásával épült 1994-95-ben.
Szent István templom
A templom építését 1937 márciusában kezdték meg közadakozásból. Tervezője Petrovicz Gyula mérnök, országgyűlési képviselő volt. Az építőmester Bodolák Gyula újkécskei vállalkozó. A román stílust utánzó templom 17 méter hosszú és 8 méter széles. Tornya az Árpád-korabeli lébényi apátság toronysisakját viseli.
A Szent István tiszteletére épült templomot 1939. augusztus 27-én Zámbó Dezső esperes szentelte fel a váci püspök megbízásából. Tiszaújfalu továbbra Alpár filiájaként létezett 1950-ig. Ettől kezdve lett önálló egyházközséggé, saját plébánossal.
Református templom
1936-ban özv. Sipos Károlyné és Korcz József helyi lakosok közös telkükből 100 négyszögölet ajándékoztak a református egyháznak templom-építés céljából. A templomot az egyház vezetőségének elgondolása szerint Viktor Rókus református kőművesmester tervezte és építette.
Az építésben áldozatos munkát végeztek a gyülekezet tagjai. 1937. június 13-án Dr. Ravasz L. a Dunamelléki Egyházkerület püspöke szentelte fel. Alapterülete 54 négyzetméter. Boltozata íves. Berendezése: 4 lépcsős szószék téglából fapárkánnyal, sima padok. A torony sátortetős csillagdíszítéssel, 1 db 80 kg-os haranggal. Az utcaképbe jól beleillő építmény.
Árpád kori falu
Néhány korabeli lakóházat építettek már hazánkban. Teljes falu rekonstrukció azonban máshol még nem épült, így ez jelenleg csak Tiszaalpáron, az alpári földvár közeli szomszédságában látható. Megépítésének alapgondolata az ásatásokon feltáruló falukép bemutatása volt. Az objektumok az Árpád-kori falusi élet mindennapjait tükrözik. A lakóházak és a ház körüli élet építményei, a szűkebb térség régészeti feltárásainak adatai alapján készültek el. A rendelkezésre álló terület viszonylag kicsi, hiszen egy Árpád-kori falu területe elérte, sőt sok esetben meg is haladta a 4-5 hektárt. Ezért a falu belső elrendezését az eredetihez képest sűríteni kellett. A veremházak és környékük kis gazdasági egységeket képeznek.
Az Árpád kori falut bemutató videót ide kattintva tekinthetik meg.
Árpád fejedelem
A Nagyközségi Önkormányzat és polgárai emeltették 1996-ban a millecentenárium évfordulójára.
A szobrot Janzer Frigyes, Munkácsy-díjas művész készítette.
Az emlékművet 1996. Augusztus 19-én adták át.
Tiszaalpár 900 éves
A község alapításának 900 éves évfordulójára emeltette a község 1975-ben.
