A túraútvonal mellett, úgy félúton a Forrás és a Majális-rét között, kicsi bükk­erdő áll. A szépen fejlett bükkfák történetét Bakkay József derítette fel. Így írt erről 1928-ban:

"Kecskemét határában, a Tisza árterén szépen fejlett bükkfa áll, mely erdészeti és növényföldrajzi szempontból egyaránt figyelmet érdemel, mivel az Alföldön természetes bükkös nincsen. A kecskeméti bükkre az alábbiakat nyomoztam ki. Kecskemét város főerdésze 1904. vagy 1905. évben próbaképpen néhány (a szám nem állapítható meg) bükk csemetét ültetett. Ezen csemetékből az 1911. évben már csak egy példány maradt meg. A megmaradt egy darabot is, valaki botnak tőben lemetszette. Az így megcsonkított tuskó 1912. évben két szép sarjat hajtott, melyek közül az egyik elpusztult, a másik ellenben tovább fejlődött, és jelenleg is áll a Tőserdőben. Ezek szerint a meglevő nagy bükkünk 23 vagy 24 éves lehet. Jelenleg is szépen fejlődik, kérge szép, üde, zöld lombozata erőteljes, csak alul, a régi metszés helyén látható egy már beforradni készülő seb. Sajnos a seb belseje már gyengén korhadt részt mutat.

A meglévő bükktörzs szép fejlődése arra indította a városi erdőhivatalt, hogy újabb bükk telepítéssel kísérletezzen ugyanazon a területen. E célból 1925. évben ezer darab egyéves csemetét hozatott. A csemeték közül 500 darabot 1925. év tavaszán el is ültettünk, míg a másik 500 darab egy évi iskolázás után 1926. évben került kiültetésre. Sajnos az így kiültetett csemetéket jórészt a nyulak és az őzek annyira visszarágták, hogy jelenleg csak tengődnek. A vissza nem rágott csemeték azonban szépen fejlődnek, szép, üdezöldek, magasságuk 60-80 cm".